A nyelvlecke inkább nyelvpercke, mert minden bejegyzésben csak pár új témát említek, de azokat megrágva (és nem kiköpve).Vágjunk is bele!Csak fokozatosan fogom feltenni a leckéket,kb naponta 1x.
A japánok három féle betűkészletet használnak. A legismertebb a kanji, ami egy képírás, vagyis vonalak bonyolult, és számunkra egyelőre(?) érthetetlen elrendezése. Ezzel kezdetben nem foglalkozom. A másik kettő a hiragana és a katakana, gyűjtőnevükön kana. Ezek szótagírások, amik hasonlítanak az általunk használt betűkhöz, bár nem külsőleg, csak funkciójukban. Kattints a nevükre, hogy többet megtudj róluk!
Kezdésnek tanuld meg a hiraganát! Ez nagyon fontos, hogy megértsd a japán hangok változásait összetett szavakban, de a japán nyelv tanulásához amúgy is elengedhetetlen. (Erről megoszlanak a vélemények, de nekem ez az.) A 10. lecke után csak a szószedetekben fogom külön átírni "olvasható" formába a szavakat, ezért addigra próbáld megjegyezni az írásjeleket. De még ha most nem is akarod bevágni ezt az írásmódot, akkor is olvasd el a hiragana leckét, mert ott írom le, hogyan kell az átírt szövegeket kiejteni! (Előre szólok, hogy nem a magyar kiejtés szerint.)
Figyelem: Ha Windows alatt nincs a gépedre telepítve a távolkeleti nyelvek támogatása, akkor a böngésződ a kana és kanji karakterek helyén csak kérdőjeleket mutat: 日本語. Kattints ide, ha ez előtt kérdőjeleket látsz! Ezzel kapcsolatos kérdésekre nem válaszolok.
A 45. leckétől kezdve néhány kanjit is teszek a példamondatokba, de minden alkalommal mögé írom az olvasatát is hiraganával.
A japán nyelv mondatszerkezete egész más, mint bármelyik európai nyelvnek, ezért először nehezen szokható, de egyébként az egyik leglogikusabb nyelv a világon. (Ez azt jelenti, hogy kevés benne a kivétel.) Ennek ellenére ez nem garancia rá, hogy képes leszel könnyen megtanulni. Leginkább azért tűnhet nehéznek, mert nem csak a mondatszerkezet, de a nyelvtani elemek is mások a japán nyelvben mint a magyarban, ráadásul másik kultúrában összekapcsolni is máshogy szokás a fogalmakat.
Mielőtt belevágnál a leckékbe, néhány szót szólok a japán írásról. (Persze nem azt, amit az imént már leírtam.) Egy átlagos japán újságban vagy bármilyen nyomtatványban mindhárom típusú írásjel (feledékenyeknek: kanji, hiragana, katakana) előfordul, ráadásul egy mondaton, sőt, néha egy szón belül is keverve. Ezen ne lepődj meg, össze fog állni!
Több ezer kanji írásjel létezik, (nyelvészek szerint több tízezer, de 2-3 ezernél többre nem lesz szükségünk,) és mindegyik egy (vagy több) fogalmat jelöl önmagában. A kanjik általában a szó elején kapnak helyet, és kapcsolódhat hozzájuk pár hiragana. A hiragana írásjelek önállóan nem jelentenek semmit, de kiolvashatóak mint a mi betűink. Ezek megváltoztatásával a szavakat ragozni lehet írásban. Minden szót ki lehet írni pusztán hiraganával is, de abban nincs semmi élvezet! A japán gyerekek mindenesetre így tanulnak meg először írni és olvasni.
Megjegyzés: Vannak egyébként olyan szavak, amiket inkább hiraganával szokás írni, pedig létezik hozzájuk kanji is.
Utoljára hagytam a katakana jellemzését. Ez az ábécé ugyanazoknak a hangoknak a jelölésére szolgál, mint a hiragana. Manapság az idegen nyelvekből átvett szavakat írják vele, de használják még kiemelésre is. Nagyon fontos ábécé ez is, mivel a modern japán nyelvben rengeteg kölcsönvett szó szerepel, és ezek a mindennapi életben is gyakran előfordulnak. A katakana jellemzően szögletesebb a hiraganánál.
Ennyit a betűkről így előzetesen. Remélem kellően meghoztam a kedved a japán nyelv tanulásához, úgyhogy irány az első lecke!
Ugrás a következő leckére >> |
Most már biztosan letöltötted magadnak a japán betűkészleteket, és memorizáltad a hiraganát. Még pár leckéig nem sűrgős, de azért ajánlott!
A legelső dolog amivel a legtöbb tankönyv kezdi, és nyilván nem véletlenül, az a következő kis szócska, amit csak téma jelölőnek szokás hívni.
Tehát: は (wa).
Biztos megtanultad a hiragana táblázatból ennek az írásjelnek az olvasatát, ami: "ha". Téma jelölőként egyedülálló módon mégis inkább úgy olvassad, hogy "wa". Mint minden nyelvben, a japánban is vannak kivételek. Ilyen jellegű összesen három, de a másik kettőt majd máskor részletezem.
Hogy mi is ez a téma jelölő? De türelmetlen vagy! Na jó, inkább elárulom. A téma jelölő jelzi, miről is beszélsz:
Minta: A は B (ejtsd: "A wa B", mert hát kivétel ugye). Ha az A és a B egy-egy fogalmat jelöl, ez durván annyit tesz, hogy "az A-ról szólva, az egy B" vagy "az A-val kapcsolatban mondom, B!" vagy "A egyenlő a B-vel".
A japán nyelvben a legtöbb magyarban használatos rag, kötőszó, névelő stb. ilyen kis szócskák formájában létezik, amit mindig az után a szó után kell írni, amire vonatkozik.
A は (wa) téma jelölő jelentése a B-ben található igétől függ, ezért felfoghatod egy általános ragként is. Egy olyan ragként, ami felhívja az előtte álló szóra vagy mondatrészre a figyelmet. A következő leckékben szinte minden mondatban szerepelni fog, ezért lesz alkalmad összebarátkozni vele. ;)